A házasság felbontása számos pénzügyi és jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik legfontosabb a közösen felvett lakáshitel sorsa. Fontos tudni, hogy a válás nem szünteti meg automatikusan a közös hiteltartozást, és a bank hozzájárulása nélkül senki nem kerülhet ki a szerződésből, még akkor sem, ha a felek a vagyonmegosztás során már megállapodtak az ingatlan sorsáról.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank felé továbbra is mindkét fél felelős a tartozásért, amíg a hitelszerződés módosítása meg nem történik. Ezért kulcsfontosságú, hogy a válási folyamat során időben tájékozódjunk a lehetőségekről és a banki eljárásokról.
A hitel és a tulajdonjog különválasztása
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával az ingatlanhoz kapcsolódó hitelért való felelősség is automatikusan átszáll. Ez azonban nem így van. Előfordulhat, hogy a válás után az ingatlan már teljes egészében az egyik volt házastárs tulajdonában van, miközben a másik fél továbbra is adósként szerepel a hitelszerződésben. A banki gyakorlat szerint az adóstárs kivonása vagy megváltoztatása csak a bank jóváhagyásával lehetséges, és pozitív döntés esetén a kölcsönszerződés módosítása is szükséges.
Mikor engedélyezi a bank az adóstárs kivonását?
Ha az egyik fél meg szeretné tartani a lakást és a hitelt is, a banknak meg kell győződnie arról, hogy a kölcsön a másik adós nélkül is biztonságosan törleszthető. A bankok ilyenkor alapos hitelbírálatot végeznek, melynek során többek között vizsgálják a hitelben maradó fél igazolt jövedelmét, meglévő hitelkötelezettségeit, és azt, hogy megfelel-e az aktuális banki és jogszabályi feltételeknek. Fontos megjegyezni, hogy a hitelbírálati feltételek idővel változhatnak, így nem garantált, hogy ami két jövedelemmel korábban működött, az egyedül is elegendő lesz.
Az adóstárs kivonása gyakran jár költségekkel is, mint például szerződésmódosítási díj, vagy közjegyzői okiratba foglalás díja. Ezek a költségek bankonként és hitelszerződésenként eltérőek lehetnek.
Példaként, ha egy 32 millió forintos, 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos kamatú lakáshitel havi törlesztője 239 ezer forint, és a hitelben maradó fél nettó jövedelme 450 ezer forint, a törlesztő a jövedelem mintegy 53 százalékát tenné ki. Ez meghaladhatja a 800 ezer forint alatti jövedelemnél alkalmazott 50 százalékos JTM-korlátot (Jövedelemarányos Törlesztési Mutató). Ebben az esetben megoldást jelenthet a tartozás részleges előtörlesztése, egy új adóstárs bevonása, vagy a hitelkiváltás.
Mi a teendő, ha a bank elutasítja a módosítást?
Amennyiben a bank nem járul hozzá az adóstárs egyszerű kivonásához, az komoly problémákat okozhat, különösen, ha a vagyonmegosztás már megtörtént. Előfordulhat, hogy a volt házastárs már nem tulajdonosa a lakásnak, mégis továbbra is felelős a hitelért. Ez nemcsak a fizetési kötelezettség miatt kellemetlen, hanem egy későbbi hitelfelvételt is nehezíthet.
Érdemes tehát a pénzügyi lehetőségeket még a végleges vagyonmegosztás előtt felmérni. A bankok gyakran jelzálogjog mellett elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek az ingatlanra, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosok megváltoztatásához is a bank hozzájárulása szükséges. Ha a hitelszerződés módosítása nem lehetséges, a bank a tulajdonosváltást is blokkolhatja.
Lehetséges megoldások banki elutasítás esetén
Ha a bank nem engedélyezi az adóstárs kivonását, több alternatíva is szóba jöhet:
- Új adóstárs bevonása: Egy hitelképes családtag vagy más személy bevonásával javulhat a hitelképesség.
- Részleges előtörlesztés: Megtakarítás vagy a vagyonmegosztásból származó forrás felhasználásával csökkenthető a tartozás összege és a havi törlesztőrészlet.
- Hitelkiváltás: Egy másik banknál vagy más hitelkonstrukcióban előfordulhat, hogy a bent maradó fél önállóan is hitelképesnek bizonyul. Ekkor az új hitel kiváltja a régit.
- Az ingatlan értékesítése: Ha egyik fél sem tudja biztonságosan továbbvinni a hitelt, az ingatlan eladása és a hitel visszafizetése gyakran a legegyszerűbb és pénzügyileg legtisztább megoldás lehet.
Fontos, hogy támogatott hitelek, mint például a CSOK Plusz vagy a Falusi CSOK esetén, a válásnak még összetettebb következményei lehetnek. Ezeknél a konstrukcióknál a támogatási feltételek sérülhetnek, ami visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után. Ilyen esetekben különösen fontos a támogatási szerződés és az aktuális jogszabályok alapos vizsgálata.
Mit jelent ez a vásárlók / eladók / hitelfelvevők számára?
Ez azt jelenti, hogy válás esetén, ha közös lakáshitel is terheli az ingatlant, a vagyonmegosztás előtt mindenképpen érdemes egyeztetni a bankkal a hitel sorsáról. Fontos felmérni, hogy a hitelben maradó fél önállóan is hitelképes-e, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az adóstárs kivonására. Egy független hitelközvetítő segíthet áttekinteni a különböző bankok ajánlatait és a hitelkiváltás lehetőségeit, hogy a legmegfelelőbb megoldás születhessen.
Forrás: bankmonitor.hu
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A kamatok, díjak és feltételek a közlés időpontjában érvényesek, és bankonként, valamint egyéni helyzettől függően eltérhetnek. Konkrét döntés előtt kérd szakértő egyedi tájékoztatását.
A cikkben szereplő kép illusztráció.
Felelősségkizáró nyilatkozat: A jelen blogbejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül egyedi pénzügyi, jogi, adózási vagy befektetési tanácsadásnak. A leírt információk a publikálás időpontjában elérhető nyilvános források alapján készültek, aktualitásukért és teljességükért felelősséget nem vállalok.
