A stabil jövedelem és a felelős gazdálkodás ellenére sok magyar ember számára a saját otthon megvásárlása egyre inkább elérhetetlen luxusnak tűnik. A lakáspiaci árak növekedése jelentősen meghaladja a jövedelmek emelkedését, miközben az állami támogatások kettős hatást gyakorolnak a piacra, tovább nehezítve a középosztály helyzetét.
Az ingatlanárak elszakadása a jövedelmektől
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint az elmúlt években a lakásárak drasztikusan elszakadtak a jövedelmek növekedésétől. Országosan 2020 óta 71,8%-os áremelkedés történt, Budapesten pedig még ennél is nagyobb mértékű, közel 88,5%-os növekedés volt tapasztalható a négyzetméterárakban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos lakás megvásárlásához ma lényegesen több havi átlagkereset szükséges, mint tíz évvel ezelőtt.
A támogatott hitelek hatása a piacra
Az állami támogatások, mint például a 3%-os kamattal elérhető Otthon Start program, jelentős segítséget nyújtanak az első lakásukat vásárló fiataloknak. Ugyanakkor ezek a kedvezményes hitelek torzítják a piacot. Azok a vevők, akik nem felelnek meg a támogatott hitelek feltételeinek – például már van egy ingatlan a nevükön, vagy nem teljesítenek egyéb speciális kritériumokat –, a magasabb, 6-7%-os piaci kamatú hitelekre kényszerülnek. A hitelpiacon drasztikus átrendeződés figyelhető meg: korábban a támogatott kölcsönök aránya 20-25% körül mozgott, mostanra azonban az Otthon Start hitel teszi ki az új lakáshitel-szerződések havi volumenének több mint 70%-át. Ez a jelenség kiárazza a piaci hitelre támaszkodó középosztályt, akik a tőkeerős, támogatott vevőkkel versenyeznek.
Túlárazott lakáspiac és a kivárás kockázata
A jegybanki elemzés szerint a lakások ára mintegy 22%-kal haladja meg az indokolt szintet Magyarországon. Budapesten ez a túlértékeltség megközelítheti a 30%-ot is. Ez azt jelzi, hogy a lakások drágulása ismét elszakadt a jövedelmek emelkedésétől. Bár 2023-ban és 2024 elején a magas hitelkamatok miatt volt egy kisebb korrekció, a legfrissebb előrejelzések újabb, szignifikáns emelkedést vetítenek előre. A tőkeerős kereslet és az új támogatott hitelek miatt nem érdemes jelentős árcsökkenésre várni, a kivárás helyett inkább a meglévő hitelek optimalizálására és a hitelkeret pontos felmérésére érdemes fókuszálni.
Az információhiány és az önerő mítosza
Sok esetben az információhiány és a tévhitek is hozzájárulnak a reménytelenség érzéséhez. Sokan nem számolják ki pontosan, mekkora hitelt engedhetnek meg maguknak, vagy milyen lehetőségeik vannak a meglévő hitelek optimalizálására. Gyakori tévhit például a 10%-os önerő mítosza; bár a szabályozás elvileg lehetővé teszi, a banki gyakorlatban ez szinte kizárólag az első lakásukat vásárlók és a zöld otthont választók kiváltsága. A legtöbb esetben továbbra is 20-30%-os önerőre van szükség, ami alapjaiban írhatja át a pénzügyi terveket. Érdemes szakértői segítséget igénybe venni a pontos jogosultság és feltételek felméréséhez, valamint egy hosszú távú pénzügyi stratégia felépítéséhez.
Mit jelent ez a vásárlók / eladók / hitelfelvevők számára?
Ez azt jelenti, hogy a lakásvásárlók számára kulcsfontosságú a pontos pénzügyi tervezés és a hitelpiaci lehetőségek alapos felmérése. Aki most fontolgatja a lakásvásárlást, annak érdemes szakértővel konzultálnia a hitelkeretéről és a támogatott hitelek (pl. CSOK Plusz, Otthon Start) feltételeiről, még akkor is, ha nem biztos a jogosultságában. Az eladók számára a piac továbbra is kedvező lehet a magas árak miatt, de a vevők pénzügyi lehetőségei korlátozottabbak, így a reális árazás és a rugalmasság fontos lehet. A hitelfelvevőknek érdemes megvizsgálniuk a meglévő hiteleik kiváltásának vagy optimalizálásának lehetőségét, hogy javítsák pénzügyi helyzetüket és növeljék esélyeiket a lakáspiacon.
Forrás: bankmonitor.hu
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A kamatok, díjak és feltételek a közlés időpontjában érvényesek, és bankonként, valamint egyéni helyzettől függően eltérhetnek. Konkrét döntés előtt kérd szakértő egyedi tájékoztatását.
Felelősségkizáró nyilatkozat: A jelen blogbejegyzés kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül egyedi pénzügyi, jogi, adózási vagy befektetési tanácsadásnak. A leírt információk a publikálás időpontjában elérhető nyilvános források alapján készültek, aktualitásukért és teljességükért felelősséget nem vállalok.